Előre is elnézést kérek, de ez most úgy készült, hogy nem is tudom, "vezette a kezemet valami". Szépen kigondoltam, hogy a félretett tarját mégse sütöm meg, inkább csinálok belőle valami tokányt. Lesz majd benne kevés hagyma, meg piros paprika, esetleg még egy kis darab lecsópaprika, meg egy kis paradicsom. Bár erre talán azt mondják már, hogy paprikás, nem tokány. Ami mondjuk vasárnap délután, két-három pohár vörösbor után (hopp egy rím) épp nem érdekelt.

De szóval, most tényleg valami „hagyományosat" akartam, mondjuk olyat, mint egy gombapaprikás (borsópörkölt, megvolt?), meg a tokány keveréke.

Aztán egyszer csak azon vettem észre magam, hogy a kezemben a szárzeller, és épp kockázom. A másik pillanatban petrezselyemszárat aprítok, hogy tíz perc múlva már a fokhagymával együtt illatozzon minden a lábasban. Végül már csak annyit mondtam magamban, hogy hát basszameg, csak jó lesz ebbe az a pinot noir is. (Fehérborom persze épp nem volt.) Mielőtt valaki teljesen elvesztené a hitet, azt is elmondhatom, hogy a húst többé-kevésbé azért sikerült csíkokra vágnom, és persze került bele nem kevés majoránna, bors is. Meg borsikafű, mert az új, és mindenképpen ki akartam próbálni.

Hát nemtudom, megnéztem mi a felhozatal a zöldborsós tokány témában, azért szerintem ez így megállja valahol a helyét.

Na de jöjjön is akkor.

4 adag
60 dkg sertéstarja, vagy más, nem túl száraz sertéshús, csíkokra, „tokányra" vágva,
5 dkg kolozsvári szalonna, v. bacon, kis kockákra, utóbbi vékony csíkokra vágva,
Egy fej vöröshagyma, felaprítva,
Két gerezd fokhagyma, felaprítva,
Egy szem koktélparadicsom (elhagyhatjuk, de ha épp akad jót tesz neki), félbe vágva,
Csokor petrezselyem, szárai, levelei külön-külön felaprítva,
Egy szárzeller, kis kockákra vágva,
Csapott teáskanálnyi majoránna,
Három csipet borsikafű,
Durvára őrölt fekete bors,
Teáskanálnyi liszt,
Másfél deci száraz fehérbor (vagy akkor most a vörös),
Fél liter húsleves alaplé,
Tengeri só,
Bögre tisztított friss zöldborsó (nem, nem fagyasztott, mert május van),
Evőkanálnyi zsír

A tarját szerencsés esetben négy szeletre vágva vettük, hentesnél.

Minden szeletet töröljünk szárazra miután leöblítettük, vágjuk őket ujjnyi széles csíkokra. Amik nagyon hosszúak, azokat vágjuk esetleg még félbe.
Enyhén sózzuk, borsozzuk, keressünk egy nagy lábast amiben később minden elfér, majd kevés zsíron, több adagban pirítsuk körbe a csíkokat. Szedjük tányérra, tegyük félre.

Dobjuk a lábasba a szalonnát, kis lángon 5-10 perc alatt süssük zsírjára (bacon-nek csak pár perc kell). Ami megpirult, szedjük szintén egy kis tányérra, és tegyük félre.

Dobjunk még zsírt a lábasba, ha esetleg bacont használtunk és kevés lenne ami kisült, forrósítsuk fel, majd közepes lángon kb. 10 perc alatt dinszteljük meg rajta a hagymát a zellerrel. Ne hagyjuk hogy megbarnuljanak, közben keverjük át párszor. Két perccel a vége előtt adjuk hozzá a fokhagymát, felaprított petrezselyemszárat, paradicsomot, lisztet. Végül dobjuk rá a félretett tarját, szórjuk meg majoránnával, borssal, öntsük fel borral. Forraljuk el teljesen, majd adjunk hozzá annyi alaplevet, ami épp ellepi a húst. Kis lángon, félig letakarva, gyöngyözve rotyogtassuk egy-másfél órát. Közben párszor kavarjuk meg, nehogy a liszt miatt odaégjen, illetve sózzuk, borsozzuk, az elfőtt levet pótoljuk, de mindig csak egy keveset. Ha a hús nagyjából megpuhult, adjuk hozzá a borsót, borsikafüvet, még egy kevés alaplevet, és főzzük tovább (most már fedő nélkül) 10-15 percig, vagy ameddig a borsó épp roppanósra nem főtt. (közben még sózzuk, borsozzuk, ha esetleg szükségesnek éreznénk).

Ha kellően besűrűsödött vegyük le a tűzről, szedjük a kifőtt tésztára, szórjuk meg a felaprított petrezselyemlevéllel, és a félretett pirított szalonnadarabokkal.