Na ezt mikor először Davidrocco barátunk bűvölte kicsit hülyének néztük, nem nagyon állt össze előttem a dolog, hogy ez most akkor hogy is lehetne jó.
Egyből eszembejutott a sültkrumpli, amit lelkesen befednek hogy meleg maradjon, aztán mikor tányérra kerül olyan mintha valami szivacsot enne az ember.
Viszont a minap megint beleszaladtunk a műsorba, énmeg gondoltam csak adjunk neki egy esélyt. Végül is sokminden nem kell hozzá, az se túl drága, azt nem mondom hogy nem macerás, de tulajdonképpen egyszerű is.
Kicsit utánakutakodtam, mer nem nagyon akartam elhinni hogy most ezt akkor tényleg így, ráadásul az olaszok, de úgy néz ki tényleg. Legalábbis ami keveset a wikire bepötyögtek abból az derül ki, hogy van ennek története. Szicíliából származik, azaz délolasz, innen a minimalizmus gondolom. A dolog lelke a pesto alla trapanese, ami nemmás mint fokhagyma, bazsalikom, mandula, összetörve, természetesen egy kevés olívaolajjal fellocsolva, tésztával összekeverve. ÉS a végére a hajócsavar, „Tradizionalmente il piatto è accompagnato da melanzane o patate fritte, ma anche da pesce fritto (menola, retunno, cicerello).” - > tehát tényleg nyomatják hozzá a sültkrumplit. Sajnos még nem volt szerencsém megkóstolni az eredeti szicíliai változatot, de ha valaki befizet szivesen beszámolok róla :D
Egyvalamire kell figyelni, pont a fentebb említett problematika miatt is, az időzítésre. A tészta összeragad ha sokáig állni hagyjuk, a krumpliból meg spongyabob lesz. Szóval nem árt ha mire a krumpli megsül, a tészta is kész. Ha viszont sikerül jó kis meglepetésben lesz részünk.
Kellbele:
25 dkg spagetti tészta,
1 feszes padlizsán, felkockázva, ha netán sok mag lenne benne kaparjuk ki a közepét,
4 kisebb szem újburgonya,
30-40 dkg koktélparadicsom,
Nagy maréknyi friss bazsalikomlevél,
5 gerezd fokhagyma,
5 dkg frissen reszelt parmezán (jó nagy maréknyi),
Balzsamecet,
Olívaolaj,
Valamilyen jobb minőségű növényi olaj a krumplisütéshez,
Tengeri só,
Frissen őrölt fekete bors
A padlizsánt fél órával főzés előtt daraboljuk fel, sózzuk be és hagyjuk állni egy szitában.
A fokhagymát a bazsalikommal zúzzuk össze egy nagy mozsárban. Daraboljuk fel és adjuk hozzá a paradicsomot is (ha nem akad kéznél elég nagy, dolgozhatunk botmixerrel, vagy egy hosszúkás műanyag mércébe is rakhatjuk, és ebben törjünk mindent darabosra valamilyen fa nyéllel).
Adjunk hozzá 3-4 evőkanálnyi olívaolajat, kis maréknyi parmezánt, csipetnyi sót. Tegyük félre (ennek itt már elég jó ízűnek kell lennie) ameddig megsütjük a zöldségeket.
Először a padlizsánnal kezdjük. Kevés olívaolajon fedő alatt pároljuk puhára (10 perc), majd vegyük feljebb a lángot és kicsit pirítsuk körbe. Végül szedjük szalvétára hogy a felesleges olaj felszívódjon.
A krumplit vágjuk hasábokra, süssük ki. Én ezt úgy szoktam, hogy először kis lángon mérettől függően 8-12 perc alatt puhára „főzöm”, majd feljebb veszem a lángot és ropogósra sütöm. Kicsit kell állni hagyni és nem kell keverni eleinte mert széttörik, de egykét perc alatt megkeményedik a külseje és már lehet is „forgatni”. Ha kész szedjük szitába vagy szalvétával kibélelt tányérra és csepegtessük jól le. Végül sózzuk ezt is egy kicsit.
Miközben sül dobjuk a tésztát is lobogó sós vízbe és főzzük al dentére (7-8 perc). Ha kész öntsük le a levét, tegyük egy nagy tálba.
Keverjük hozzá az összetört paradicsomot, a maradék parmezánt, padlizsánt. Ha szükséges még sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg egy-két evőkanálnyi balzsamecettel. Végül óvatosan adjuk hozzá a sült krumpli 2/3-át , öntözzük meg olívaolajjal, tépkedjünk rá még egy kevés bazsalikomot. Ha tányérra szedtük, szórjuk rá a maradék sültkrumplit.