Mindenekelőtt egy kis szösszenet Balázs barátunk tollából, hogy megértsük a helyzetet.
„Ez nem egy mezei amur, ennek a halnak története van!
Egy szeptemberi éjszakán kezdődött az egész. Kedves cimboráimmal kimentünk az Etyekmelletti, Zoltán tóra egy éjszakai pontyozásra. Minden szépen folyt, feldobtuk a sátrakat, főztünk, piáltunk, ettünk, közben pedig szépen beérett a beetetés. Az első kapás igen agresszív volt, kapásjelző visít. Határozott bevágás. Érzem, hogy jóféle. És akkor megmutatta magát az édesvizek torpedója, az amur. Az amur sajátossága, hogy bár a legvadabb édesvízi halak egyike, a fárasztás első 20 mp-ben olyan aktív, mint egy bexanaxozott kő, simán ki lehet csörlőzni - már ha szerencséd van. Nem volt. Sőt! Az utolsó métereken zsinórszakadás, basszameg az előke. Pedig szép nagy volt. Ez az eset 5x (!) ismétlődött meg reggelig, be kellett érnem aznapra egy kisebb hajnali ponttyal.
Hetekig forogtam a témán, rendesen kattogtam, mit rontottam el? Hát kiderült, hogy az amur a hátsó őrlőfogával simán elharapja a monofil előkezsinórt. Megvolt a megoldás, már csak egy szabad hétvége kellett. Ekkor jött az ötlet: bár igaz, hogy muterom látogat el hozzánk (évente 2x), miért ne vinném ki magammal? Jó lesz az neki, friss levegő, együtt vagyunk, lehet hogy tetszik is neki, úgyis max. 13.00-ig leszünk kint. Így is lett, hajnalban ki a tóra, egyik bot pontyra, a másik amurra. A pontyozó botra felváltva jöttek a kárászok, pontyok, de a másik meg sem rezdült. Egészen 12.45-ig. Ugyanaz a kapás, minden ugyanaz! Csak most működött a rendszer! 20 perc fárasztás után szákban a nagy fehér, a kötögetésből felpattanó muter ügyesen megmerítette."
Azért be kellett verni néhány üveg bort hogy ez a cím összejöjjön, mentségemre legyen én ellene szavaztam :)
Mondjuk az „l” eléggé adja magát ennyi szesz után az „a” betű elé.
De nemisaz a lényeg, hanem a kaja. Mikor kitaláltuk hogy akkor ezt a halat étellé kellene változtatni és engem ért a megtisztelő felkérés, kicsit gondolkodóba estem.
Az amurtól valahogy eljutottam az iszap ízű büdös halig, és nagyon agyaltam hogy ebből hogy lehetne valami ehető. Aztán eszembe jutott a curry, azt már úgyis rég ettem és gondoltam annyi fűszer biztos kinyír bármilyen kellemetlen mellékízt.
De mivel a Balázsék gyomra nemelég harcedzett meg lett vétózva a projekt.
Végső kétségbeesésemben a magyar horgászokhoz fordultam, némi böngészés után egy meglepően jó receptgyűjteményre akadtam. Volt benne savanyú amurleves, meg mindenféle sült móka. A sültek között nézelődve ihletett meg végül egy gombával, tejszínnel. Kicsi, tényleg kicsi hasonlóságot véltem felfedezni a rácponttyal, amit még sose ettem de már régóta ki akarom próbálni. Viszont mivel még a nevében is benne van a ponty, hülyeség lett volna pont az elsőt nem pontyból főzni. De az hogy krumplival valahogy megsütjük egybe, megmég esetleg gombát is teszünk rá roppantmód jó ötletnek tűnt. Főzés közben ahogy ürültek a borosüvegek volt egy mélypont mikor feltettem magamban a kérdést hogy mikor és milyen formában lesz ebből étel. Az idő telt, a kaja meg még mindig elemeire bontva hevert szanaszét a konyhában.
De mikor végre a tepsiben volt minden kicsit megnyugodtam. Mikor kinyitottam a sütőajtót már nagyon tetszett a dolog, amikor az első falatot ettük meg már mindenki csak vigyorgott :)
Kellbele (4 főre):
Hal
Kb. 1 kg amurfilé, centinként beirdalva,
3 fokhagyma,
Tengeri só,
Fél liter tej,
Fekete bors
Gombamártás
Fél kiló csiperke, vékony szeletekre vágva,
8 kisebb fej salotta, felaprítva,
Két kis csokor petrezselyem, szára felaprítva,
Olívaolaj,
Só,
Fekete bors,
1 dl fehérbor,
Merőkanálnyi húsleves leve, ha épp van kéznél,
3 dl tejszín,
Fél citrom leve
Ezenkívül
1 kg krumpli, sós vízben héjastól félig megfőzve (kb. 15-20 perc),
Zsír vagy olívaolaj,
2 dl tejföl 1 dl tejszínnel elkeverve,
6 kakukkfűág levelei
Mártás
3 dl tejföl,
1 kis csokor snidling durvára aprítva,
1 kis csokor petrezselyemlevél, durvára aprítva,
Csipetnyi só
Italmellé: Mőcsényi Zöldveltelini, 2008-as
A halfiléket előző nap beirdaljuk, bedörzsöljük sóval, borssal. Tejbe fektetjük, a fokhagymákat szétlapítjuk, hozzáadjuk, egy napra hűtőbe tesszük.
A krumplit 15-20 perc alatt héjastól majdnem teljesen átfőzzük, leszűrjük, hagyjuk kihűlni. Meghámozzuk, ujjnyi vastag szeletekre vágjuk.
A gombamártáshoz a gombaszeleteket kevés olívaolajon nagy lángon több adagban aranybarnára pirítjuk. Az utolsó adaghoz, ha elkészült három evőkanálnyi olajat adunk, hozzáadjuk a felaprított petrezselyemszárat, hagymát. 5 perc alatt közepes lángon üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a félretett gombákat is, sózzuk, borsozzuk, felöntjük 1 dl fehérborral amit teljesen elforralunk.
Ha van egy kis húsleves a levéből egy merőkanálnyit szedhetünk rá. Ha besűrűsödött felöntjük 2-3 dl tejszínnel. 1-2 percig forraljuk, ha szükséges még sózzuk, borsozzuk.
Egy tepsit kikenünk zsírral vagy olívaolajjal. A krumpli szeleteket szorosan egymás mellé rendezzük egy rétegben. Sózzuk, borsozzuk, Néhány evőkanálnyi tejszínes tejföl keveréket kanalazunk rá.
A filéket kivesszük a tejből, tenyérnyi szeletekre vágjuk. Előtte megnézhetjük azt is, hogy férnek majd el jól a tepsiben, ehhez igazodhatunk.
Egy forró serpenyőbe kevés olajat öntünk, nagy lángon bőrös oldalukkal kezdve pár perc alatt körbepirítjuk.
Ami kész azt a krumplira rakjuk, a bőrös oldalával felfelé. Fedjük be velük teljesen a krumplit. Megszórjuk néhány csipetnyi sóval, borssal, kakukkfűvel.
Beterítjük a tejszínes gombamártással, pár szelet vékonyra vágott szalonnát fektetünk a tetejére. 190 fokra előmelegített sütőben kb. 50 percig sütjük.
Ha elkészült 15 percet pihentetjük a sütőajtóban.
Közben a petrezselyemlevelet felaprítjuk, pár csepp olívaolajjal és citromlével elkeverjük, majd a hal a tetejére szórjuk.
Szeletekre vágjuk, zöldfűszeres tejföllel tálaljuk.
.jpg)
