Volt egy bejegyzésem még tavaly szintén zöldborsófőzelékről. Azóta már megfőztem ezt-azt, úgyhogy gondoltam itt az ideje hogy átgondoljam a főzeléktémát is. Először a tökfőzeléken agyaltam de az túl macerás lett volna, aztán eszembe jutott a zöldborsó. Friss épp nem volt a kéznél lévő hiperben, maradt a mirelit, a célnak tökéletesen megfelelt. A liszt helyett kukoricakeményítőt használtam, egyrészt mert múlthétvégi lisztérzékeny vacsora emléke élénken élt még bennem, másrészt meg érdekelt hogy meg lehet-e oldani ezzel is. Meglehet, kicsit hígabb lett annál, amit szerettem volna, de még egy kis keményítővel simán el lehet érni a menzás állagot is gondolom. Évinek elsőre nem jöttek be a zöldborsódarabok, aztán ma már átváltott a „ nagyon finom volt” álláspontra. Nekem meg eléggé bejött, szerintem össze se lehet hasonlítani azzal, amit tavaly főztem. Szép zöld színe lett a borsótól, nem pedig valami tejszerű masszából kandikáltak ki a szemek.
Kis olívaolajon felolvasztottam a vajat, hozzáadtam az apróra vágott zöldhagymát, felkockázott répát és közepes lángon gyakran kevergetve 10 percig pirítottam. A végén hozzáadtam a zöldborsót, petrezselymet, párszor átforgattam és felöntöttem 4 dl alaplével, majd megszórtam 3-4 csipet sóval. A forrástól számítva kb. 10 percig főztem, leszűrtem, a levét félretettem. A leszűrt zöldségeket egy lábasba tettem és botmixerrel amennyire csak lehetett összetörtem, közben fokozatosan felengedtem a levével.
A gombócokat Évi készítette el. Minden hozzávalót egy tálba tettünk, megszórtuk 3-4 csipet sóval, borssal és kézzel jól összekeverte. Egy tányérra zsemlemorzsát szórtunk, a húskeverékből golflabda méretű gombócokat gyúrt, majd megforgatta zsemlemorzsában.