Merhogy minden volt otthon, még a hétvégén megvettem. De egyébként a „vitzet" félretéve, a hétvégi bevásárlásnál sem a kiló krumpli volt a súlyos tétel, bár a juhtúró amennyire büdös, annyira drága is, szerencsére nem kell belőle sok.
Kaprot ajánlanám a szlovák testvérek figyelmébe, egyszer érdemes kipróbálni ezzel is szerintem.
Sütni se szokták, de Évi kérte, én meg fejet hajtottam. Kacsazsírt nem nagyon láttam a receptekben, de ezt is ajánlanám akkor a rajongók figyelmébe. Ha egy kevés borsot is teszünk a tésztába, az se fogja elvinni a rossz irányba.
Szóval ahhoz képest, hogy első próba, illetve a konyha a projekt kezdetekor 32 fokos volt „csak", nem is sikerült olyan rosszul. Kicsit még fogytam is szerintem miközben készült.
Kellbele (4-5 főre):
Kb. 50-60 dkg burgonya, meghámozva, lereszelve,
Kb. 30 dkg liszt,
Tenger só,
Fekete bors,
Kacsazsír,
15-20 dkg kolozsvári, vagy más húsosabb szalonna,
Kb. 20-30 dkg juhtúró,
Sűrű tejföl,
Csokor kapor levelei, felaprítva
- A krumplit meghámozzuk, lereszeljük.
- Fokozatosan adagolva keverjünk bele annyi lisztet, amennyit felvesz. Ha nem elég vizes a krumpli, adjunk még hozzá egy kevés vizet (fél pohár max). A nokedlinál kicsit sűrűbb masszát kell kapnunk, ami még azért nedves, nyúlós.
- Sózzuk, borsozzuk, majd szaggassuk lobogó sós vízbe. Ha feljöttek további 1-2 percig főzzük, majd szűrjük le (egy pohárral tegyünk félre a főzőléből, ha összeragadnának öntsünk rá egy keveset és szétesnek).
- A szalonnát kevés kacsazsíron pirítsuk meg.
- Egy magasabb falú tepsit vagy jénait kenjünk ki zsírral, öntsük bele a megfőtt tésztát. Keverjük el a szalonnával, a túró felével, kanalazzunk rá még egy kevés zsírt ha alacsony a koleszterin szintünk.
- Tegyük 250 fokra előmelegített sütőbe 10-15 percre, vagy ameddig a teteje egy kis színt nem kap.
- Szedjük tányérra, szórjuk meg a maradék túróval, tejföllel, kaporral.