A fent látható végeredményt nem kell különösebben bemutatni gondolom, böcsületes neve a túrós csusza. Csak most épp ilyen masnitésztából, kolozsvári szalonnával, kacsazsírral, túróval.
NA itt a lényeg az utolsó szó, mivel ez most nálunk készült.
Valamilyen ellenállhatatlan nosztalgia fogott el nemrég és sikerült két liter sima, zacskós tejet vennem, 2,8-asat. Meg is savanyodott ahogy kell, ment volna a vécébe, ha eszembe nem jut hogy milyen rég ettem aludttejet. Én szeretem, Évi már kevésbé. Két liternyi aludttej meg azér sok lett volna. Ahogy néztem a tetejét eccercsak bevillant hogyhát hellóóó, túúúró. Azért anyukámat felhívtam, meghülyültem-e vagy tényleg. És tényleg. Persze ha friss tejből készítjük más lesz az eredmény, de ha arról van szó hogy két liter tejet kiba…nk vagy inkább megpróbáljuk? Szóval egy próbát megér.
A processz rendkívül egyszerű, egy nap alatt megalszik a tej szobahőmérsékleten ugye, egy arra alkalmas befőttesüvegben. Ezután már semmi dolgunk sincs mit beleönteni egy kis lábasba, majd óvatosan felforralni. Ha felforrt megkeményedik. Leszűrjük, kihűtjük, ha túró illatú megesszük. Mondjuk túróscsuszának. :)
