Az előzőekben leírt alaplé mondhatni majdnem egyenes következménye lett a szombati vacsoránk.
Elsőre egy jófajta hamburger járt a fejemben, de azt végül költségcsökkentési megfontolásokból későbbre halasztottam. Úgy voltam vele, hogyha sikerül elég húst levakarnom a megfőtt csontokról akkor ezzel kellene kezdeni valamit, ha már ott van többé-kevésbé készen. Ahogy olvasgattam az olaszok azt vallják hogy inkább ne vesszen kárba semmi, ők majonézzel eszik meg a maradék húst, vagy gondolom salátát meg miegyebet csinálnak belőle régiótól függően. Nagyjából meg is volt a fejemben már előző este hogyha tényleg elég húst sikerül szószerint összekaparnom akkor csinálok egy raviolit, az már úgyis régen volt.
Reggel neki is láttam egyből és sikerült egy mélytányérnyi ( kb 30 dkg) adag színhúst összevadásznom.
Gyűjtöttem némi ötletet Locatellitől. Gondolom neki a sima csirkés dolog túl prűd lett volna így ezt a változatot konkrétan nem leltem de nagyjából összeállt a kép. Aztán elugrottunk a piacra még egykét hozzávalóért.
A ravioli elnevezéssel kicsit bajban vagyok még mindig, mert a nagykönyv szerint: „ a leghíresebb olasz töltött tészta. Sertéshússal és sajttal töltött változata már a tizennegyedik századi szakácskönyvekben is szerepel. A tordellival ellentétben a ravioli széle általában cakkozott.”
Szóval már a múltkori alkalomkor is volt egy kis vitánk hogy akkor most négyszögletes vagy kerek, mert abból is lehet látni gazdagon. Mivel az első nekifutásra négyszögleteset készítettem ezért most a kerek következett.
Kellebele (4 főre):
A csirkehúsos töltelékhez:
30-40 dkg főtt csirkehús
3 kisebb gerezd fokhagyma, apróra vágva
3 zsályalevél
1 rozmaringág
1,5 dl fehérbor
Tengeri só
Frissen őrölt fekete bors
Marék (kb két evőkanálnyi) apróra vágott petrezselyemlevél
2 evőkanálnyi tejszín (legalább 30 %-os)
1 tojás
1 evőkanálnyi zsemlemorzsa
1 evőkanálnyi frissen reszelt parmezán
Olívaolaj
A Raviolihoz:
500 g finom kenyérliszt
1 dl langyos víz
3 tojás, és még 2 tojás sárgája
Csipetnyi sáfrány
1 evőkanálnyi olívaolaj
4 csipet tengeri só
A gorgonzolás mártáshoz:
2 kisebb fej shalott hagyma, apróra vágva
2 gerezd fokhagyma, apróra vágva
3 nagyobb csiperkegomba, vékony szeletekre vágva
5 g gorgonzola
Két evőkanálnyi reszelt parmezán
Két evőkanálnyi mascarpone
Két evőkanálnyi tejszín
1 dl csirkehús alaplé
1 dl fehérbor
Két evőkanálnyi apróra vágott petrezselyemlevél
Egy evőkanálnyi apróra vágott metélőhagyma
Tengeri só
Frissen őrölt fekete bors
Olívaolaj
A fűszervajhoz:
Kb két evőkanálnyi vaj
4 rozmaringág végéről a levelek
4 zsályalevél
Zenemellé: Che Sudaka
Italmellé: Nyakas, Irsai olivér, 2009
Először a tésztát készítettem el, azt utána úgyis pihentetni kellett. Egy nagy tálba beleszitáltam 10 púpozott evőkanál lisztet, megszórtam 4 csipet sóval, csipetnyi sáfránnyal és összekevertem. A közepébe kis mélyedést formáltam és beleütöttem három tojást és két tojássárgáját. Meglocsoltam egy evőkanálnyi olívaolajjal, egy deci vízzel majd pár perc alatt összekevertem hogy kicsit összeálljon. Belisztezett deszkára fektettem és 20 perc alatt készre gyúrtam. Megfeleztem, gombócokat formáltam belőle és benedvesített folpakkba csomagoltam. Kb. 1 órára félretettem pihenni, addig elkészítettem a tölteléket, mártást.
A töltelékhez egy széles serpenyőben kis olívaolajat hevítettem. Beleszórtam a fokhagymát, zsályaleveleket, rozmaringot és 1-2 percig kis lángon pirítottam. Hozzáadtam a csirkehúst és folyamatosan keverve közepes lángon 5-6 perc alatt aranybarnára sütöttem vigyázva hogy a fokhagyma és a zöldfűszerek meg ne égjenek. Megszórtam pár csipet borssal és felöntöttem 1,5 dl fehérborral. Pár perc alatt teljesen elfőztem a levét, közben megszórtam néhány csipet sóval is. Mikor elforrt a bor félretettem 10 percre hűlni, a rozmaringágat kivettem. A húst ezután botmixerrel összetörtem egy hosszúkás edényben, majd egy tálba kanalaztam a pépet. Ráütöttem egy tojást, hozzáadtam két evőkanálnyi tejszínt, a zsemlemorzsát, parmezánt, petrezselymet és összekevertem. Befedtem fóliával és a hűtőbe tettem.
Ezután elővettem a tésztát és mivel nincs tésztanyújtó gépem, belisztezett deszkán vékonyra nyújtottam. Vajas tésztával kapcsolatban lestem el egyik nap, hogy nyújtáskor ha sütőpapírt teszünk rá könnyebb vele dolgozni.
Szóval ezzel a kis trükkel sikerült egész fasza vékony tésztát készítenem (előtte a gombócot meg kellett feleznem nyújtás közben mert soknak bizonyult) amiből kb. tenyérnyi köröket szaggattam ki.
A körök közepére halmoztuk a töltelékeket (ebbe már Évi is beszállt) körömnyi széleket hagyva. A fedőlap szélét bekentünk vízzel és jól összenyomkodtuk mindenütt. Lisztezett tálcára helyeztük a kész darabokat, kis vizzel meghintettük és folpakk alatt tartottuk a főzésig.
Mikor kész voltunk jöhetett a gombamártás. Közben már egy nagy fazék vizet feltettem forrni a tésztának. A tetejére egy serpenyőt raktam, amin folyamatosan kevergetve felolvasztottam a mascarponét, gorgonzolát, parmezánt, tejszínt. Egy másik serpenyőben meg nagy láng felett pár perc alatt megpirítottam a gombát. Kis lángra vettem, hagytam kicsit lehűlni, meglocsoltam két-három evőkanálnyi olívaolajjal és rászórtam a hagymát, fokhagymát. 4-5 percig folyamatosan kevergetve pirítottam együtt az egészet, megszórtam sóval, borssal, majd felöntöttem 1 dl fehérborral. Mikor majdnem elforrt az egész még hozzáadtam 1 dl-t a csirkehús alapléből, majd 1/3-ára sűrítettem az egészet. Kis láng felett hozzákevertem a közben megolvadt sajtokat és megszórtam a metélőhagymával, petrezselyemmel.
A főzővízbe 10 csipet sót szórtam és lobogó vízben kb 3-4 perc alatt megfőztem a töltött tésztát.
Közben egy serpenyőben vajat olvasztottam, mikor felhabosodott rászórtam 4 zsályalevelet meg négy rozmaringág végét és 1-2 percig pirítottam.
A tányérra szedtem a gombás mártást, rá a tésztát, amit a zsályás-rozmaringos fűszervajjal locsoltam meg.
Hát nem mondom hogy eccerű, de aszthiszem megérte. Jaigen, József röviden: hús meg tészta.