Lasagne al forno
2010. október 10. írta: charliefirpo1

Lasagne al forno

 

Although the dish is generally believed to have originated in Italy, one theory is that the word "lasagna" comes from the Greek λάσανα (lasana) or λάσανον (lasanon) meaning "trivet or stand for a pot", "chamber pot". The Romans borrowed the word as "lasanum", in Latin, meaning "cooking pot". The Italians used the word to refer to the dish in which lasagna is made. Later the name of the food took on the name of the serving dish.Another theory suggests that lasagna might come from Greek λάγανον (laganon), a flat sheet of pasta dough cut into strips. A lasagna recipe was featured in the first cookbook ever published in England, leading to an urban legend that the dish was formulated in the British Isles. The claim is dubious, in light of the much earlier Roman use of "lasanum"
 
 
Hátigen, az olaszok talán a pizza utáni leghíresebb eledele. Ahogy nézegettem kicsit másképp álnak hozzá mint mondjuk mi, vagy az angolok, vagy az amerikaiak vagy bárki más. Egyrészt ha jól olvastam, abszolút nem szaftos, nem tocsog a raguban, szaftban, inkább száraz mint egy sütemény. Ha komolyan gondolják akkor egy nappal előbb összeállítják és egy éjszakán keresztül hagyják pihenni. A tészta az egy jó kérdés, lehet friss, és lehet száraztészta is.
Volt már eddig is pár próbálkozásom, a mostani sem lett tökéletes de úgy láttam jó úton haladok, legközelebb talán már tényleg tízes lesz. Az első nekifutásom Mr. Dr. Oetker nevéhez fűződik. Ahhoz képest hogy kb. a hús kivételével az egész kaja műanyag, végsősoron nem rossz és viszonylag stabil minőséget produkál többszöri próbálkozásra is. Krisztián volt ennek még a kóterban nagy mestere, asszem ő mutatta talán először hogyis kell összerakni. Aztán volt egy nemtúl szerencsés nekifutásom 4-5 éve ismét, akkor a tésztalap kivételével mindent jómagam készítettem el hozzá. Katasztrofális kimenetellel, a tésztalapok nem megfőttek hanem megsültek, kb ízetlen keksz állagúra.
Pár hónapja két Andink készített egy kártyapéntek alkalmával lasange-t ami kb. etalonná vált számomra, legalábbis olyan emlékeim vannak arról az estéről (már amennyi maradt róla) hogy az volt az eddigi legjobban sikerült találkozásom addig. Bár az olaszoknál még nem ettem.
 
Kellbele ( 4 főre):
 
A tésztához:
30 dkg (öt-hat púpozott evőkanál) kenyérliszt
3 tojás 
Teáskanálnyi olívaolaj
Langyos víz
 
A bolognai mártáshoz:
40 dkg darált marha (fartő)
1 sárgarépa, apró kockákra vágva
2 szárzeller, apró kockákra vágva
2 vöröshagyma, apróra vágva
2 gerezd fokhagyma, egészben
1 rozmaringág levelei, apróra vágva
2-3 zsályalevél,felaprítva
5dkg Pancetta, vagy más, nem túl zsíros szalonnából kb 5 dkg-nyi, vékony csíkokra vágva
1 dl száraz, nem túl testes vörösbor
1 evőkanálnyi sűrített paradicsom
1 db, 400 g-os konzervparadicsom, 2-3 dl víz
Tengeri só
Frissen őrölt fekete bors
Olívaolaj
 
A besamelhez:
1 púpozott evőkanálnyi liszt (kb 5 dkg)
5 dkg vaj (kb két evőkanálnyi)
2,5 dl zsíros tej
Kávéskanálnyi frissen reszelt szerecsendió
Csipet tengeri só
Frissen reszelt fekete bors
 
A lasagnehoz:
Kb 10 dkg (két-három maréknyi) frissen reszelt parmezán
1 db, kb 125 g-os mozarella
Néhány bazsalikomlevél
Néhány oregánólevél
Olívaolaj
 
 
Ahogy Locatelli is írja, mielőtt elkezdenénk bármi mást csinálni, először a tésztával kell végezni. Szóval ezzel kezdtem én is. A már megszokott módon friss tojásos tésztát gyúrtam. A lisztet elkevertem kis sóval, beleütöttem a tojásokat, összegyúrtam és nedves folpakkban félretettem pihenni. Fél óra múlva elnyújtottam amennyire csak lehetet, téglalapokra vágtam (kb 20) és kilisztezett tálcán félretettem.
A bolognai mártáshoz kis olívaolajon közepes lángon 1-2 perc alatt kissé megpirítottam a szalonnát, majd hozzáadtam a vöröshagymát, répát, zellert, chilit, fokhagymát. A zöldfűszereket is rászórtam a végén és még fél percig pirítottam.
A húst már jó egy órával előbb kivettem a hűtőből, összekevertem, sóztam, borsoztam. A zöldségekre dobtam, egyszer összekevertem majd hagytam ezt is pirulni. Akkor jó ha sül és nem ereszt levet, ehhez pár percig mindig hagyni kell sülni és csak aztán keverni. Kb 10 percig pirítottam majd felöntöttem vörösborral, hagytam hogy teljesen elfőjön. Hozzáadtam egy evőkanálnyi sűrített paradicsomot ( a hús közepére lyukat formáztam, oda öntöttem és fél percig hagytam sülni), elkevertem, végül beleöntöttem a paradicsomkonzervet, vizet is. Sóztam (mint utólag kiderült nem eléggé, bár nekem nem volt sótlan), borsoztam és kis lángon egy óra alatt elfőztem a nagyja levét.
A besamelhez rozsdamentes lábasban vajat olvasztottam, rászórtam a lisztet és habverővel folyamatosan kevergetve megpirítottam. Ha kezdene elszínesedni akkor már nem jó, kuka (első próbálkozás), ha majdnem két perc múlva még mindig szép citromsárga (második próbálkozás) akkor jó. Kis láng felett fokozatosan hozzáadtam a tejet, folyamatosan keverve a habverővel besűrítettem. Mikor kezdett tejszínes állagú lenni levettem a tűzről, ráreszeltem a fontinát, szerecsendiót, kis csipet sót és borsot adtam hozzá. Addig kevertem ameddig a sajt el nem olvadt, majd lefedve félretettem.
Nagy sütőtál alját bekentem vékonyan olívaolajjal. A tésztalapokat egyenként vízbe mártottam, majd a tál aljára fektettem. Megkentem egy réteg raguval ( a raguból előtte kivettem a rozmaring- és zsályaágat), egy vékony réteg besamellel, megszórtam parmezánnal, bazsalikom és oregánó leveleket téptem rá. Így haladtam rétegről rétegre ameddig el nem fogytak a hozzávalók. Végül a tetejére még tépkedtem mozarellát és 180 fokra előmelegített sütőbe tettem fél órára.
A rukkolát közben átmostam, teáskanálnyi vinegrette-tel összeforgattam.
Ízügyileg eléggé rendben volt, Évi, Mátyás és Eszter tesztalanyok szerint is, bár ahogy említettem ők egy kicsit sótlannak találták. Általában mindig a másik véglet a jellemző rám, nem is értem hogy lett most sótlan. Bár ahogy egy műsorban halottam nemrég, nembaj ha egy kicsit sótlan, azon még lehet javítani.
A másik problémám az álaggal volt, ahogy látszik is nemigazán jön át hogy ez egy lasanga. Valószínű azért mert túl nagy tálat használtam és kevés volt a tésztalapom, 3-4 réteg lett ha jól emlékszem ezért néz ki úgy mint egy szedán és nem mint egy emeletes busz. Na majd legközelebb csak összejön az a busz is végre...
 

A bejegyzés trackback címe:

https://fast-food.blog.hu/api/trackback/id/tr782359587

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sunshinegirl 2010.10.10. 13:19:36

Nem csak amiatt mert én is ettem belőle, hanem mert tényleg isteni!!! :) Különösen a friss tészta, de az egész úgy ahogy van!!! Gratula!!! :D Legközelebb én főzök Nektek! ;)

janikahhh (törölt) 2010.10.10. 14:47:36

Mink in süttünk ilyet múlthéten :D

charliefirpo1 2010.10.10. 18:44:33

@Sunshinegirl: okés ;)
kár hogy a film már nem jött össze :D

charliefirpo1 2010.10.10. 18:46:19

@Le lummox ultime: sejtettem hogy szerepelt mostanában a menün, mester :D
süti beállítások módosítása